Természeti örökségünk - A Cseres-hegység
A Cseres-hegység Gömör és Nógrád határán magába foglalja a Losonci- és Rima-medencétől délre fekvő, tagoltságával tőlük élesen elkülönülő, főként homokkőből és bazaltból felépülő hegységet. Gömörbe csak a hegység keleti fele nyúlik be, nyugati része Nógrád megye területére esik. Gömör területén a homokkődombok átnyúlnak a magyarországi részre is, ahol a Tarnától nyugatra eső igen kis terület a Felső-Tarnai-dombsághoz, míg a keletre fekvő rész Zabar és a Hangony-patak környékén a Gömör–Hevesi-dombsághoz tartozik.
Gömör szlovákiai részén a Cseres-hegység nyugati része az Ajnácskői-hegység kistájhoz, keleti része pedig a Péterfalai-hegységhez tartozik.
A darnyi dombok és völgyek szövevénye mög a gömöri embernek is szokatlan látványt nyújt,sajátos romantikát ad a tájnak, hogy a meredeken ívelő dombhátak gyors egymásutánban váltakoznak a közöttük kígyózó szűk völgyekkel.
A Darnya körüli dombokat ősidők óta lakták. A bronzkorban a Pilinyi kultúra népcsoportjának hamvasztásos temetője volt itt, de a kijétei kultúra embere is számos leletet hagyott maga után. Népes települést alkottak a kelták. A Krisztus előtti 3. század második felében nyugatról és délkeletről ideérkező kelták a szélesebb környéken számos települést építettek ki, amelyek közül a darnyai a jelentősebbek közé tartozott. Erről tanúskodik az itt kihantolt kelta temető. A kelták a Kr. előtti 2. század harmadik negyedéig lakták a vidéket.A középkorban nem egy darnyai homokkődombra emeltek erődöt. A Darnyától keletre felépített Tusavárról jól belátható a Rima alsó szakasza. A hegyvonulat fő gerincének meredeken csúcsosodó dombjaira pedig három erődöt, feltehetően földvárat építettek. Kevés írásos adat maradt fenn róluk.